A tegnap estét a vágyódás, elköteleződés és határtalan nyálcsorgatás dominálta. Ennek előidézője kivételesen nem bor volt, egyszerűen képeket nézegettünk. Montenegro. Határtalan vágy hajt oda - ha létezhet ilyen, akkor még megkockáztatnám, hogy Toszkánánál is jobban vonz.
AZ élmény lebilincselőbb volt annál, hogy igazán tudjak a borokra koncentrálni, szóval várom az kiegészítéseket.
Nade lássuk az estét!
1. Egyszemélyes átmelegítőm Maximilian volt: tokaji borpárlat. Mivel én még képzetlen vagyok a konyakok terén, ezért maradjunk annyiban, hogy ízlett. :)
Édes hatású, bújkáló kesernyével.
2. számú tétel egy nagy retroburger volt, hálás köszönet az ötletért és a megvalósításért. Ki kell dolgozni azt a húst, ami kisütve akkora, mint a buci.
Ezután neki tudtunk látni a valódi kóstolgatásnak.
3. Bussay Pinot Noir. Juli illatra "közeli ismerőst" mond, ezt később tam segítségével "igazi pinot noir"-ra módosították - tekintve, hogy Juli eléggé kedveli ezt a fajtát, nem csoda, hogy ismerős. :). Nekem úgy földillat, mint ahogy a céklának földíze van. Ez erősen megosztó véleménynek bizonyult. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése